Megszorítások:
1. Átmenetileg az életszínvonal nullára csökken.
2. Átmeneti nyomor és éhínség.
A bizonytalansági tényező:
Az éhínség és nyomor időtartama.
Megszorítások:
1. Átmenetileg az életszínvonal nullára csökken.
2. Átmeneti nyomor és éhínség.
A bizonytalansági tényező:
Az éhínség és nyomor időtartama.
Az exporttörvénynek adó-, és árindexre vonatkozó folyományai:
1. A magas adó-, és árindex visszaszorítja a belső fogyasztást, és így többet tudunk exportálni Nyugatra.
2. Ha többet akarunk exportálni, egyre magasabb adó-, és árindexet kell bevezetni.
Következmények:
Minél többet exportálunk Nyugatra, annál magasabb adó-, és árindexet kell bevezetni, hogy még többet exportálhassunk, és még magasabb adó-, és árindexet tudjunk bevezetni.
Első következtetés:
Nyugati adósságállományunk az export növekedésével egyenes arányban növekszik.
A következtetés folyománya:
Előbb-utóbb adósságunk visszafizethetetlenné válik.
A folyomány pénzpiaci következménye:
A visszafizethetetlen adósságot úgy kell kezelni, mintha nem is lenne.
A következmény következménye:
Ha adósságunkat meg akarjuk szüntetni, egyre nagyobb kölcsönöket kell fölvennünk, hogy teljességgel visszafizethetetlenné váljon.
A törvény elvi párhuzama:
Ha a magyar gazdaság működésképtelenségét meg akarjuk őrizni, egyre nagyobb adó-, és árindexet kell alkalmazni, hogy a belső fogyasztást a nullára lehessen redukálni.
Az elvi párhuzam folyománya:
A belső piac megszűnik, így nem lesz szükség lakossági adó-, és árindexre.
A folyomány következménye:
A magyar gazdaság megint működni fog.
Exporttörvények:
Mennél többet exportálunk Nyugatra (azért, hogy minél több dollár jöjjön be, mert csak így tudjuk törleszteni nyugati adósságainkat), annál jobban romlik a forint (a dollárkitermelés és paritás miatt).
Első következmény:
Egyre több dollárt kell felvennünk Nyugatról.
Következtetés:
1. Minél jobban működik a magyar gazdaság (ami az exportnövekedésben mérhető), annál jobban elszegényedünk és eladósodunk.
2. Célszerűbb lenne a felvett kölcsönt azonnal visszautalni, és kihagyni belőle a magyar gazdaságot.
3. Addig jó, amíg a magyar gazdaság nem működik ( mert így kevesebbet tudunk exportálni Nyugatra, és nem szegényedünk el annyira ).
Kereslet és kínálat:
1. Ha egy árucikk iránt növekszik a kereslet, akkor alig lehet hozzájutni, és felmegy az ára.
2. Ha egy árucikk iránt csökken a kereslet, Magyarországon akkor is alig lehet hozzájutni, és felmegy az ára.
Első, avagy alaptörvény:
Ha valami nem működik, akkor az a magyar gazdaság.
Első avagy Antall-féle folyománya:
Ha valami nem müködik, akkor az privatizálva sem működik.
A folyomány Bod-féle következménye:
A tehetségtelen vállalati igazgató privatizálva sem lesz tehetséges.
A szabályszerűség megállapításához szükséges törvénykiegészítés:
Nem létező piac szabad sem lehet.
Az alaptörvény értelmezéséhez szükséges axióma:
Olyan gazdaság nincs, amelyet nem lehet helyrehozni.
Az axióma alóli kivételek:
1. Ha nem akarják,
2. ha nem tudják,
3. a magyar gazdaság.
Ha a sikernek van titka, akkor az abban a képességben rejlik, hogy megértjük a másik ember nézőpontját és az ő szemszögéből is látjuk a dolgokat, nemcsak a sajátunkéból.
Henry Ford
A jellem olyan, mint a fa, a hírnév pedig mint az árnyéka. Az árnyékra gondolunk, pedig a fa a lényeg.
Abraham Lincoln
Mások rólad alkotott véleménye nem kell, hogy a te valóságoddá váljon!
Les Brown
Az agy az a szervünk, amellyel azt gondoljuk, hogy gondolkodunk.
Ambrose Gwinett Bierce
Az igazság hatalmas, és győzedelmeskedni fog. Ez rendben is volna, csak az a baj, hogy nem így van.
Mark Twain
A lángész: egy százalék ihlet és kilencvenkilenc százalék verejték.
Edison